Az index.hu internetes oldalon 2013. szeptember 13.-án egy cikk jelent meg „Magyar magyar ellen Hejőszalontán” címmel. A borsvezér.info megkereste Szabó Gergely jobbikos képviselőt, hogy saját szemszögéből is ismertesse a Hejőszalontai helyzetet.

B.V.: Valóban magyar a magyar ellen van Hejőszalontán?

Sz.G.: Én ezt nem így fogalmaznám. Jobban tetszett volna, ha az index a „Harc az igazságtalanság ellen Hejőszalontán” címet adta volna a cikknek. Az eredeti cím valótlanságát Tamási Áron megállapítása támasztja alá, miszerint „Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan”.

B.V.: Mi a véleménye a 2013. szeptember 10-i, 12 perces képviselő-testületi ülésről?

Sz.G.: Furcsának találom. 10 óra 12 percre értem az ülésre, ahol közölték velem, hogy már végeztek is. Kértem, hogy legalább a napirendi pontokat mutassák már meg, mert szeretném tudni, hogy miről volt szó. Az első pillanatban meglepve néztem végig, hogy mennyi mindent tárgyaltak szűk 12 percben. Jobban belegondolva, annyira nem is volt meglepő a dolog, mert már korábban is felröppentek olyan pletykák a faluban, hogy egyes üléseket a valóságban nem tartottak meg, csak lepapírozták. Hangsúlyozom, hogy ezek pletykák. Azt hihetőnek tartom, hogy előre átbeszélték a napirendi pontokat, és ott már csak igennel és nemmel szavaztak, de ennél még hihetőbbnek tartanám, ha csak azt beszélték volna meg, hogy ki fogja a jegyzőkönyvet hitelesíteni. Egyébként az ülések színvonalát jól mutatja, amit a korábbi képviselőségem idején én is tapasztaltam és most Anderkó József nyíltan el is mondott, mely szerint egy átlag testületi ülésen szó esik mindenről, az időjárásról, a kertészetről, stb. Úgy kell ezt elképzelni, mintha egy baráti társaság beszélgetésébe csöppenne bele valaki, és csak másodrangú dolog lenne a testületi ülés és a falu. Néha van egy kis eszem-iszom is a bohóckodás közben. Szerencsére ez a júliusi képviselőségem óta, amióta én is részt veszek az üléseken, nem tapasztalható.

B.V.: Nem gondolja, hogy kellemetlen szituáció, hogy késett a képviselő-testületi ülésről?

Sz.G.: De, mindenképpen kellemetlennek tartom. Viszont azt is tudni kell, hogy előtte való nap délután szereztem tudomást az ülésről, pedig több nappal előtte kellene a képviselőknek a meghívókat megkapniuk. Csak egy olyan levelet találtam a postaládámban, melyben leírták, hogy másnap képviselő-testületi ülés lesz, valamint többször próbálták a meghívót átadni nekem, és azt átvehetem a polgármesteri hivatalban. Ekkor azonnal indultam az önkormányzat épületébe, hogy még 4 óra előtt átvehessem a meghívómat az előterjesztésekkel. Sajnos, mint azt már többször tapasztalta a lakosság és jómagam is, megint nem volt senki az épületben, így nem tudtam átvenni az anyagot, és ezért felkészülni sem tudtam a másnapi ülésre. Kellemetlen, hogy nem volt időm 18 óra alatt úgy szervezni a dolgaimat, hogy időben odaérjek az ülésre, de úgy gondolom, ennek más felelőse is van. Tudják a telefonszámomat, tudják az e-mail címemet, mégsem értesített senki, hogy a képviselő-testületi ülés lesz, és szeretnék átadni a meghívót.

B.V.: Látta már a képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyvet, vagy ez is a július 19-i ülés jegyzőkönyvéhez hasonló tempóban készül?

Sz.G.: Nem láttam még, de ez nem jelenti azt, hogy nincs kész. Én még nem kértem és a hejoszalonta.hu oldalra sem került fel, igaz oda még soha nem töltöttek fel egy jegyzőkönyvet sem, pedig a hatályos törvények szerint kellene. Ennek a problémának a megoldása egyébként folyamatban van, és reményeim szerint hamarosan megindul az önkormányzat honlapjára az adatok feltöltése. Szépen lassan megyünk előre, és már hatalmas dolognak mondható, hogy másolatot is kapok egy-egy jegyzőkönyvről. Nem is olyan régen még jogerős bírósági ítélettel és bírósági végrehajtóval kellett kikényszeríteni a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit. Érdekességként még megemlíteném, hogy az elmúlt két évben ritkaságszámba ment, ha a törvény által előírt 15 napos határidőn belül sikerült a jegyzőnek beküldenie a jegyzőkönyveket a Kormányhivatalba. 100 napon felüli késés is gyakran előfordul, amit már elég komoly problémának tartok, és ami szöges ellentétben van a 12 perces ülés munkatempójával.

B.V.: Az index.hu-nak Anderkó József polgármester azt nyilatkozta, hogy a hejőszalontai politika lényege az, hogy a reménytelenség szélén egyensúlyozó községben hogyan tudja egymást kölcsönösen megszívatni az egyetlen jobbikos képviselő és a függetlenekből álló testület. Mit szól ehhez?

Sz.G.: Ez a nyilatkozat sok mindent elárul. Először is azt, hogy a függetlenek teljes mértékben egységet képeznek a polgármesterrel, így jóban, rosszban, morális felelősségben is osztoznak. Egyetértek azzal is, hogy Hejőszalonta a reménytelenség szélén egyensúlyozik, ami nagy baj, és amelyben a szándékosság gyanúját is felfedezni vélem. Egyeseknek az érdeke az, hogy a jóság, a segítőkészség, az ártatlanság, a szociális érzékenység álarca mögé bújva településünk hátrányos helyzetű szerepben maradjon, mert akkor több támogatásra számíthat, illetve így a lakosság összetételében is koncentráltabban vannak jelen a szegény, befolyásolható, lecsúszott, mélyigénytelen, beilleszkedni nem képes vagy nem is akaró emberek, akik a helyzetükből adódóan nagyon jól irányítható szavazóbázist képeznek. Mellesleg ez az állapot nagyon jó környezetet teremt a „zavarosban történő halászatra” is. Ezt az emberek nyomorúságos helyzetét kihasználó és a települést lezüllesztő önző politikát undorítónak tartom, amivel azonosulni nem tudok és nem is akarok. Tehát a reménytelenség szélét jellemző instabil állapotból mihamarabb el kell mozdulni a remény és a fejlődés felé. Tiltakozom az ellen, hogy a helyi politika lényege az egymás szívatása lenne. Az tény, hogy néhány kellemetlen helyzetet átélhetett a jelenlegi vezetés, melyeket csakis magának köszönhet. Az általam véghezvitt cselekedetek a rendet, törvényességet és az igazságot voltak hivatottak szolgálni. Sajnálom, hogy néhányan a törvényt szívatásnak tartják, amit fájdalmas, szenvedő nyüszítéssel próbálnak betartani, de ez nem az én problémám.

B.V.: Hogy kell értelmezni, hogy tűz alatt tartja folyamatosan az önkormányzatot?

Sz.G.: Érdekes, nem ide illő kifejezés a tűz alatt tartás, hiszen én csak élek, mint sok más választópolgár az Alaptörvényben biztosított jogaimmal. A helyi önkormányzás a településünk választópolgárai közösségének a joga, melynek én is tagja vagyok, és ezáltal szeretném érvényre juttatni az állampolgári felelősségérzetemet, és támogatni a jelenleg szinte nem létező széleskörű nyilvánosság növekedését a törvényes rend érdekében.
Lássunk azért egy konkrét példát erre az állítólagos „tűz alatt tartásra”. A korábban említettek szerint a 2006 és 2010 közötti képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveiről másolatot szerettem volna kérni, melyeket nem voltak hajlandóak kiadni. Természetesen bíróságra vittem a dolgot. A per folyamán derült ki, hogy 2009-ből például egyetlen egy darab jegyzőkönyv sem található meg az önkormányzatban. A per végén jogerősen kimondták, hogy adják ki nekem a fellelhető jegyzőkönyveket. A jogerős bírósági ítéletet semmibe vették, így csak bírósági végrehajtással tudtam kikényszeríteni végre 2 év után a dokumentumokat. Ezzel kapcsolatban jelenleg büntetőeljárás folyik közérdekű adatokkal való visszaélés bűncselekmény gyanújával. Megjegyezném, hogy más település egyszerűen csak kirakja a honlapjára a jegyzőkönyveit és bárki megnézheti azokat. Ez alapján azt lehet mondani, hogy az irattározás egy szép kerek nullát ért, és hihetőnek tűnt azon szégyenteljes mende-monda is, hogy a hivatalunk olyan, mint egy nagy kupleráj. Ezzel kapcsolatban is tettem intézkedéseket és a Kormányhivatal közreműködő tevékenysége talán gyümölcsöt terem.

B.V.: A liberálisok szerint Ön a kákán is csomót keres, és mindenbe bele akar kötni.

Sz.G.: Nézőpont kérdése. Vannak, akiknek csak szimplán nehezükre esik dolgozni, mert a közszférában így is, úgy is megkapják a fizetésüket, tisztelet a kivételnek. Ezeknek a köröknek valóban úgy tűnhet, hogy bele akarok kötni mindenbe, mert nekik az lenne a jó, ha lubickolhatnának tovább a langyos vízben. Az imént beszéltem arról, hogy vannak viszont olyan érdekeltségek, akik szociális álarcban a hátrányos helyzet konzerválását és a kampány tevékenységeket helyezik előtérbe, ami gyakran ütközik a renddel, így természetesen itt is ellentét alakul ki.
A valóság az, hogy én létező helyi problémákkal és azok megoldásaival foglalkozom, amiben sajnos olykor gátol az önkormányzat.
Balszerencsénkre olyan sok nálunk a csomó, hogy akkor is megtalálja az ember, ha nem keresi.
Egyébként csomókeresésnek számít például az, ha megkérdezem, hogy az önkormányzati autóval miért szállították heteken keresztül a polgármesterhez köthető gyümölcsösből a kivágott fákat, a polgármesterhez köthető három településsel távolabb lévő ingatlanra? Csomókeresés, ha hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítást gyanítok, és feljelentést teszek? Csomókeresés, ha érdekel, mennyi ingatlana van az önkormányzatnak, és azokat kik használják, kik művelik, és mennyi a bérleti díj? Csomókeresés az, ha megkérdezem, hogy 2012 év végén és 2013 év elején igazolhatóan mennyi ivóvizet osztottak ki a kismamáknak és csecsemőknek, a rossz vezetékes ivóvíz miatt, mert tudomásom volt róla, hogy a szülők nem kapták meg a nekik járó mennyiséget? Csomókeresés, ha tudni szeretném, hogy a kultúrház felújítása alatt hogy alakult az önkormányzat adósságállománya? A kérdéseket sorolhatnám reggelig, de nem teszem, csak érzékeltetni akartam, hogy milyen „tűz” az, amiről beszélnek.

B.V.: Nem érzi úgy, hogy a kéréseivel valóban túlságosan leterheli a többi önkormányzathoz hasonlóan nem túl rózsás helyzetben lévő hejőszalontai önkormányzatot?

Sz.G.: Érezhetném így, ha nem tudnék olyan dolgokról, amire viszont van idejük. Én azt mondom, hogy akinek van ideje csavarogni, reggel eltűnni az önkormányzati autóval és valamikor jóval 16 óra után megérkezni, és ezt minimum 2 naponta eljátszani, akinek van ideje vásárolgatni, akinek van ideje és kapacitása, hogy az AVE Miskolc Kft. közszolgáltató helyett beszedje a közszolgáltatás díját, és még sorolhatnám, akkor kell, hogy legyen idő az állampolgári közérdekű információkéréseket is kiszolgálni. Ez az információ biztosítás a jól működő helyi önkormányzás alapja.

B.V.: Hogyan tovább?

Sz.G.: Az biztos, hogy a rend és törvényesség felé vezető úton tisztességgel, becsülettel és Isten segítségével. Hejőszalontát és minden hasonló települést csak akkor lehet megmenteni, ha először szilárd alapokra helyezzük. Rend a lelke mindennek. Ez egy nagyon fontos dolog. Felesleges bármibe is belekezdeni, amíg nincs rend, mert ingoványos talajra csak a bolond építkezik. Tehát elsődleges cél, hogy Hejőszalontán végre rendet kell rakni. Ez már elkezdődött, hiszen az önkormányzatot sikerült néhány dologban már arra kényszeríteni, hogy a rá vonatkozó törvényeket, szabályokat kezdje el betartani. Ezen felül fel kell venni olyan településekkel a kapcsolatot, akik hasonló helyzetből indulva ma már jó példával állhatnak előttünk. Ilyen település lehetne például Érpatak is, mely a bevált, országos ismeretségnek örvendő Érpataki Modellel hívta fel magára a figyelmet.

Forrás: http://borsvezer.info/?p=339