"Az éhség meglágyítja a szívet. A szívnek több előnye és öröme származik a böjtből. Tele gyomorral a szív kemény és könyörtelen. A tele gyomrú ember arrogáns és büszke."
- Túl vagyunk a Nagyböjt első részén. Néhány gondolat azoknak, akikben ernyed az erőfeszítés és növekszik az éhség.

A böjtölés célja az alsóbb én megfékezése is. Ha meg akarjuk kapni a böjtölés összes jutalmát, akkor tudatosan kell böjtölni: tudatában kell lenni annak, hogy ezzel istenszolgálatot végzünk. Mert a böjtölés által dicséretes tulajdonságokra tehetünk szert, mint a türelem, akaraterő, az alsóbb én vágyaitól való eltávolodás. A böjt pajzsként védi a hivő becsületét azzal, hogy megszabadítja őt a végtelen vágyaktól, hogy folyton egyen és igyon, mint az állatok.

A böjt gyógyszer a fizikai és spirituális betegségek ellen. Ezért az év során egy meghatározott számú napot kell böjtölni, nem pedig az egész év során. Ha egy gyógyszert folyamatosan használunk, egy idő után az immunrendszer hozzászokik, és nem lesz többé gyógyító hatása. Ehhez hasonlóan böjtölni is a meghatározott időszakban kell. Ha folyamatosan böjtölünk, az nem fog segíteni a betegség meggyógyításában. A böjt pozitív hatással van a többi istenszolgálatra is.

Az éhség erős fegyver az alsóbb én megfékezésére is. Egy elbeszélés szerint amikor az alsóbb én meg lett teremtve, tele volt büszkeseggel. Azt merészelte mondani a Mindenható Istennek: „Te te vagy, én pedig én vagyok”. Amikor azonban Isten éhséggel büntette, megértette hibáját, beismerte gyengeségét és azt, hogy Teremtője előtt semmi. Ezért az alsóbb én megfékezésének nincs jobb módja, mint az éhség.

Dzselaleddin Rumi azt mondja: „Az igazi táplálék az ember számára Isten Fénye. Nem tesz hát jót neki a túl sok étel. Az igazi étel az isteni szeretet és a gondolkozás. Az ember betegsége abból származik, ha elfelejti a lelket táplálni, és csak teste táplálásával foglalkozik. A teste sosem elégedett. Kapzsisága miatt az arca sápadt és a lába remeg, a szíve zaklatottan ver. Milyen az evilági táplálék, és milyen az örökkévaló táplálék?”

Miért fontos az, hogy keveset együnk? Valaki azt írja: megkérdezték az orvosokat, hogy mi a legjobb gyógyszer, és ők azt felelték: egyél keveset. Megkérdezték a bölcseket, honnan van annyi energiájuk az istenszolgálatra, és ők azt feleltek: egyél keveset. Megkérdezték az aszkétákat, mi teszi erősebbé az ember és Isten közötti köteléket. Azt felelték: egyél kevesebbet. Megkérdezték a tudósokat, hogyan lehet a legeredményesebben tanulni. Azt feleltek: egyel keveset. Sok előnye van annak, ha az ember keveset eszik: A mérsékelt éhségben az elme és a szív tisztasága rejlik. Az elme erősebb, ha a test erősebb. A túl sok evés viszont feledékenységet és ostobaságot eredményez.

Az éhség meglágyítja a szívet. A szívnek több előnye és öröme származik a böjtből. Tele gyomorral a szív kemény és könyörtelen. A tele gyomrú ember arrogáns és büszke. Az éhes ember gondol a szegényekre, a teli gyomrú viszont gyakran elfeledkezik róluk. Éhségben az alsóbb én vágyai gyengék. Jóllakottan az alsóbb én vágyai felerősödnek. Mérsékelt éhség eseten a test éberebb és mozgékonyabb. Tele gyomor eseten viszont nemtörődöm és álmos. Ha a gyomor tele, az ember lustább az istenszolgálatban. Mérsékelt éhség eseten az ember késznek érzi magát az istenszolgálatra. A túl sok evés gyengévé és beteggé teszi a testet. Keveset enni egészséges. Az éhség érzékenyebbé teszi az embert a szegények helyzetére, ezért nagylelkűbb lesz velük. Akik még soha nem éreztek, hogy mi az az éhség, azok nem értik meg a szegények szenvedéseit.

A teli gyomor arra készteti az alsóbb ént, hogy megpróbálja kielégíteni állati vágyait. A böjtölés azonban, ha nem végleteiben gyakoroljuk, erősíti a gondolkozásra való képességünket, és képessé teszi a szívet arra, hogy jobban befogadja az isteni valóságot.

Ahogy ügyelünk arra, hogy a szánkat az evestől megtartoztassuk, ugyanúgy meg kell tartoztatnunk a pletykától, rágalmazástól és haszontalan beszédtől. Különben nem sikerül elérnünk a böjt átfogó célját – a hivő tökéletesítését.

Mindez azt mutatja, hogy a böjt előnyei elsősorban spirituálisak, nem fizikaiak. Ezért a böjttel az legyen a célunk és szándékunk, hogy a Mindenható Istent szolgáljuk. Ha evilági célokkal vágunk bele a böjtbe, például kevesebbet akarunk költeni élelmiszerre vagy le akarunk fogyni néhány kilót, azzal elveszítjük a böjt valódi előnyeit. Ilyen önző célokkal nem nyerhetjük el a Mindenható Isten megelégedését és a spirituális előrehaladásunkat.

Forrás: Link